A hétvégén kihasználva a jó időt gesztenyeszedést rendeztünk Nagymaroson. Mielőtt felmásztunk volna a Kálvárián keresztül a gesztenyeligetbe, lementünk a partra, ahol a Duna felett ködpárában magaslott a visegrádi vár. Egy hattagú hattyúcsapat halad el fölöttünk az égen, káprázatos látványt nyújtva sziluettjével. Felérve a gesztenyésbe egyből nekiláttunk a keresésnek. Még útban a gesztenyés felé megláttunk egy öreg nénit, aki hatalmas teli kosár gesztenyét cipelve jött le dombról. Csak reménykedtünk, hogy nekünk is marad még pár szem finomság. Csibész a keresgélés közben meg sem mozdult, érdeklődve üldögélt a rozsdabarna gesztenyeleveles avarban. Először csodálkoztunk, hogy szép az idő, jó a levegő, Csibész miért nem szaladgál, szaglászik, kutat nekünk gesztenyét. De később rájöttünk, hogy szegénykém védőfelszerelés hiányában védtelen a szúrós gesztenyeburkok ellen. Három lábon ugrádozott ide-oda, mert valamelyik lábacskáját mindig felsebezte a fránya burok. Pár óra alatt mi is megszettük kosarainkat és a finom gesztenyét pár nap múlva egy ÖTYE bulin fogyasztottuk el. De azért még van a mélyhűtőben is hideg teli estékre borozgatáshoz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése