Vacsoracsata és kucsmavadászat

Az április fennmaradórésze a fegyverkezés és hadakozás jegyében zajlott. Először is be kell számoljak egy csatáról, melyben én a következő menüsorral rántottam kardot: Előételként szaftos kacsamáj lett felszolgálva közel-keleti kalácskákkal, a főétel ezüstköpenyben párolt zöldséges lazac volt és desszertként stílusosan izzó lávatorta került terítékre! Minden nagyon jól sikerült, a jó hangulatú csatán az ellenfelek a vacsorámat kiválónak minősítették!
Múlt szombaton pedig megkezdődött a kucsmagomba vadászati szezon. Rémült kucsmagombák szaladgáltak mindenhol az erdőben, kilövésre várva. Én mondjuk nem voltam túl sikeres, de a netgombásztársakkal sikerült közösen több kilónyi gombát összegyűjteni, amit aztán Tatán egy kellemes beszélgetés és italozás mellett két bográcsban készítettünk el. Olyannyira sikerült össze-vissza ennem és innom mindent, hogy a kucsmagombák bosszújaként már-már gombamérgezést vizionáltam, de szerencsére csak egy kis hevely rosszullét miatt voltam fenn egész éjszaka.

Gasztrománságok

Itt a tavasz , - bár ez most nem annyira tűnik valóságosnak - és az ízlelőbimbóink is ébredezni kezdenek. A barátaimmal megrendeztünk egy házi kivitelezésű vacsoracsatát, amit azért igyekeztünk annak rendje és módja szerint lebonyolítani. Volt menükártya, három fogás, welcome drink, produkció, pontozás és az egészet felvettük videóra. Most szombaton én következem! A nagy kérdés még mindig az, hogy mi legyen a főétel: nyúl vagy lazac??? Ja és a produkcióról ne is beszéljünk! :)
A múlt héten egy kedves ismerősöm hozott fincsi kucsmagombát, mert sajnos mi még nem jutottunk ki az erdőbe. Ízletes finomságok készültek belőle: talján kucsmagombaleves, tejszínes gombaszósz, de azért simán rántottának is roppant ízletes volt. Remélem a két hét múlva esedékes össznépi gombászáson még több gombát találunk.
A szülinapomon pedig meglepetés vacsorában volt részem a 21 Étteremben a Várban. Kicsit alulöltözötten, sikerült átfázva megérkeznünk az étterembe, hiába na, április 10-én még nincs tavasz! A kellemes helységben viszont annyira nem lettünk lenyűgözve! A borok finomak voltak, - Légli Chardonnay-t és Oremus Késői Szüretelésű tokaji desszertbort ittam -, de az étel szerintem egyáltalán nem volt egy Bib Gourmand díjra érdemes, én például utálom a nem teljesen átsütött húst...bár lehet, hogy csak nem vagyok elég gourmand...vagy sznob?

Húsvéti kutyi

Nekem a húsvéti nyuszi idén kutyit hozott ajándékba! Csibészt már egy hónapja nem láttam és nagyon hiányzott!!!! Szerencsére a kezdeti duzzogást, hamar felváltotta a mindent odaadó szeretet. Kicsit haragudott rám amiért elhanyagoltam, de a kutyák szerencsére már csak ilyenek, hamar megbocsájtanak és roppantul kimutatják szeretetüket. Itt Veszprémben, már nagyon előrejár a természet. Pesten még rügyecskéket is alig látni, viszont Veszprémben már teljes virágában beköszöntött a tavasz! A város mikroklímájának köszönhetően, amit valószínüleg a Balaton közelsége ad, a kertekben pompáznak a nárciszok, jácintok, tulipánok, a parkok pedig telis-tele vannak lila, és püspöklila ibolyával. Csibésszel séta közben nem győztünk odalenni a pazar látványtól és a finom illatoktól. Az idei húsvét fénypontja Csibész számára természetesen a sonka volt. Repeta után számtalan újabb repetát követelt! Számomra húsvét fénypontjai a gyönyörű templomi szertartások voltak. Idén kétszer is elénekeltem a passiót Babér utcai templom kórusával, virágvasárnap és nagypénteken, és idén történt meg velem először, hogy a nagyhét összes miséjén résztvettem és rácsodálkoztam a vallási hagyományok szimbolikájának nagyszerűségére. Ma Csibésszel reggel már voltunk egy locsolókörúton, és már nekem is volt egy locsolóm. Így ígérhetem, hogy nem hervadok el és a továbbiakban is folytatom a blogírást!