2009. február 2., hétfő

Esik a hó!

Végre-valahára!!! Egy igazi havas hétvége! Karácsony óta vártam már erre! Imádom, ha talpam alatt ropog a hó és szemeim előtt táncolnak a hópihék! Azt hiszem, ez az érzés Csibésszel is kölcsönös. Imád a hóban szaladgálni és számára a tegnapi nap csúcspontja az volt, amikor elengedtem a parkban és kedvére cikázhatott fától-fáig a hófödte természetben. Na meg persze, amikor a vasárnapi kacsasültből kapott pár falatot. A hétvégén ismét olyanok voltunk, mint borsó meg a héja, bárhova mentem, ő jött, felugrott mellém a kanapéra, állandóan hozzámbújt, sőt egész hétvégén hízelgett és incselkedett velem. Veszprémben egy nap alatt 30 cm hó esett, mitöbb az eplényi sípályán már másfél méteres a hó.
Pénteken megtartottuk rendes havi Öreg Tyúkok Egyesületi eseményét, melynek én voltam a házigazdája. Már hetekkel ezelőtt terveztem a dolgot, és valahogy, lehet hogy D. Tóth Kriszta írásainak hatására, az angol feeling akart bennem dominálni. Szóval a meghívás öt órai teára szólt, és fő attrakció a apple pie és onion quiche mellett a nepáli masala chai volt, ami fűszerekel ízesített fekete tea, természetesen kötelezően tejjel. Az est remekül sikerült, meglepetésül Oscar Wilde idézeteket kapott a 8 Nő.
A vasárnap este fényét a Madách Színház Producerek előadása emelte, melyet Vikivel látogattunk meg. Őrült darab, őrülten jó színészekkel és zseniális rendezésben.

Nincsenek megjegyzések: