Ítéletidő!

Hát ilyen sem volt rég, ami mostanság!! A hétvégén ítéletidő tobolt Veszprémben orkán erejű széllel és ömlő esővel. Ilyenkor nagy kihívás ám a kutyasétáltatás! Csibésznek persze a rossz idő meg se kottyant! Büszkén vágtatott kedves esőkabátjában az utcán és csak rótta-rótta volna tovább a köröket, amikor én már bőrig áztam és lefagyott a fülem is a metsző széltől! Míg én esténként majd meghaltam a félelemtől, amiért az házunk előtti fát majdnem gyökerestül csavarta ki a szél és dübörögtek az ablakok, ő békésen pihengetett a foteljében. Szóval ez még nem a világvége és remélem hamarosan kisüt már újra a nap!

Öcccsém, de jó az Ötscher!

A hétvégén 3 napra meglátogattuk az osztrák Ötscher-Tormauer Naturparkot. Csibészt nem vittük magunkkal, mert nem gondoltuk, hogy a hegymászás neki való lenne, de végülis is az első két napon nyugodtan velünk tarthatott volna, mert inkább sokat kellett menni, mint nagy sziklákat megmászni. Nagyon jól éreztük magunkat! Az Ötscher Naturpark zúgó patakokról, kopár mészkőszikláiról és számtalan vízeséséről híres és méltán nevezik az itt található Ötschergrabent, Ausztria Grand Canyonjának. Csodálatos vízeséseket láthattunk, némelyiket egészen testközleből! Bár az Ötschert nem másztuk meg, visszafelé a Schneeberg oldalán fekvő Weichtal-szurdokban kapaszkodtunk fel láncokon és acéllétrákon a Kienthaler-hüttéig, ahonnan jól látszott a Rax magasztos fennsíkja.