Nekem ez a hétvége nem két, hanem három napos volt, mert hétfőn sem dolgoztam! Szombatra kirándulást szerveztünk barátaimmal, de a BKV sztrájkra és egyéb haváriákra hivatkozva, végül csak hárman indultunk el a szombati ragyogó napsütésben Pilisszentkeresztre. Térképünk nem volt, csak egy internetes forrásra hagyatkoztunk, mely szerint a falu végétől egyből jobbra indul el a kék jel a szurdokba. Pilisszentkereszti szurdok...Hallott már valaki róla? Mi még soha, pedig itt van a közelben és egy gyönyörű hely. Sajnos, még a helyi tájékoztatás is teljesen hiányos. Más tájakon hatalmas táblákon hírdetnék a kis falu nagy nevezetességét... Két kör bolyongás után szerencsére valaki útbaigazított! Vágjunk át a mobiltoronynál a dombon és választhatunk, hogy a hegygerincen vagy völgyben kelünk át. A mobiltoronynál is semmi jel, és persze egy lélek se, így ezek után a velünk levő legmagasabb IQ-jura (186 cm-ön található) hallgattunk :) és bevetettük magunk az erdőbe. Kiderült, hogy sikerült megtalálni a szurdok szikláinak peremét és a hófehér mészkősziklák alatt hallottuk a csordogáló patakot, de a szurdokból még semmit se láttunk. Csak reménykedtünk, hogy valahol lejutunk a völgybe. Egy körülbelül félórás gyaloglás után végül elértünk a szurdok bejáratát és a kék jelzést. Ezután feltárult előttünk a csoda: jégvilágban zúgó patak, a háromszínűen rétegelt dachsteini mészkő sziklák és romantikus hidacskák. Ámulva-bámulva keltünk át a szurdokvölgyön gyönyörködve a jég- és kőszobrász természet munkájában. A faluba beérve a Szlovák Ház udvarán disznólkodtunk egyet, hiszen a helyiek kedves vendéglátása következtében egy disznóvágás maradékait fogyaszthattuk el. A nap végén megjegyeztem, hogy ez az egyik kedvenc téli időm: hideg, tiszta levegő és szikrázó napsütés. Ekkor még nem is sejthettem, hogy a másik kedvenc időmre: nulla fok körüli hőmérséklet, csendes hóesés, csak egy napot kell várjak. A vasárnap és a hétfő tökéletesre sikerült és Csibésszel kiélveztük magunkat a szabadban. Ez az időjárás az ő kedvence is. Imád a hóban ugrándozni és kaparni és élvezi, ha a fejére és a bajszára hulldogálnak a csillag alakú hópihék. Nagyokat sétáltunk és örültünk, hogy egymás társaságában élhettük át az idei tél talán utolsó nagy havazását.
Egy kis hivatalos méltatás:
Pilisszentkereszt és Csobánka között, a Dobogókőre vezető műúttól DNY-ra, mintegy 200 m-re, azzal csaknem párhuzamosan található a Dera-patak szurdokvölgy, amely mind földtani, mind geomorfológiai szempontból jelentős természeti értéket képvisel. A szurdok geológiai értékét elsősorban az adja, hogy a patak által kivájt völgy meredek falai kiválóan feltárják a földtörténet középkorának triász időszakában képződött Dachsteini mészkő formáció vastag padjait. E formáció kőzetei építik fel a Pilis-hegység uralkodó részeit, de igen fontos szerepet játszanak a Dunántúli-középhegység egészének felépítésében is. A szurdokban egy geológiai-botanikai tanösvény mutatja be e sajátos kőzet alapvető jellegeit, melyek képződésének körülményeiről is árulkodnak, továbbá azoknak a tektonikai mozgásoknak a nyomait, amelyek a kőzet feldarabolódásához, a rétegek kibillenéséhez vezettek, a törések menti karsztos üregek kialakulását és a jelenben is folyó geológiai folyamatok nyomait. A szurdok mélyén vezető turistaút fahídjaival igen romantikus, a gerincen található ösvény pedig sziklái és a meredek szakadékok miatt igen kalandos sétát biztosít.
„A Szurdok vármegyénk egyik legregényesebb része. Sziklacsoportosulásai változatosak, festőiek! Hozzá hasonló természeti szépséget igazán csak a Tátrában, avagy Svájcban látni. " (Szűcs Gyula: Pilisszentkereszt és környéke)