Egy hirtelen ötlettől vezérelve páran úgy döntöttünk, hogy meghódítjuk Alsó-Ausztria legmagasabb hegyét a 2017 méter magas Schneeberget. Csapatunk egy kapuvári bázisról indult és felvonóval tette meg a túra első pár száz méterét. A kényelmes Salamandra felvonózást követően nekiveselkedtünk a hegynek. Az igazat megvallva a legelején eléggé kellemetlenül tapasztaltam, hogy a hegymászás folyamatos felfelémenetelből áll. Izmaim a utóbbi időben eléggé elszoktak a sportolástól, az összes mozgás újabban a kutyasétáltatásban merül ki. Szóval, a túra elején az izmaim fellázadtak és nemigen akarták a kemény munkát. Kezdetben fenyőerdőben, majd nyílt, kopár, sziklás tájon haladtunk felfelé. Már hamar a szemünk elé tárult a gyönyörű panoráma. A sziklákon utunkat acéldróton kapaszkodva folytattuk és 3 óra múlva már a gerincen haladtuk. Itt teljesen megváltoztak a természeti viszonyok, a napsütést erős szél váltotta fel. Pár óra múlva elértük a havas, ködös hegytetőt és lassacskán elértük a csúcsot, ahol büszkén pózoltunk a teljesítményünk jelképénél, a keresztnél. Egy rövid déli hüttézés után elindultunk lefelé. Törpefenyők között haladva erszkedtünk lefelé, de a bal térdem egy idő után elkezdett fájni, és lemaradva a csoporttól én csak a háttérben haladtam. Beérve a csapatot, együtt értünk le a parkolóba. A túrát a hely lábánál fekvő Forellenhof étteremben igazi helyi zöldveltelinis, pisztrágos vacsorával zártam.
